Diákélet 2011-2012-es tanév

„Az apró dolgokban kerülni kell a hanyagságot.” - mondta Vladimir Samuel Beckett drámájában.

   Egy szerdai iskolanap utolsó két órájában Pincés István Jászai Mari-díjas rendező tartott előadást a Gimnázium néhány osztályának a Godot-ra várva című abszurd drámáról. A mindössze négy fő és egy mellékkarakterrel megvalósított történet az író legtöbbet játszott, számos nyelvre lefordított színműve. A felszínen észlelhető, társadalmon, történelmi időn kívüli banalitások mögött az ember és a világ kapcsolatának végső feltárása történik, az író szembesít az emberi lét alapkérdéseivel, értelmetlenségével.
  A szerzőt hiába faggatták arról, hogy kit vagy mit ért Godot-n, sosem válaszolt rá egyértelműen, viszont az értelmezések egész sorát vetette el. A rendező úr a fent említett idézethez híven, megdöbbentő mélységgel és részletességgel beszélt Beckett művéről, rengeteg olyan apró érdekességre rámutatva, amelyek sokaknak talán fel sem tűnnének első olvasatra. Mégsem állított fel egy olyan szilárd értelmezést, amely befolyásolná a közönségét hagyván, hogy mindenkinek meglegyen a saját elképzelése, gondolata. Négy évet dolgozott az angol verzió lefordításán, értelmezésén és indexekkel való ellátásán, hogy némileg érthetőbbé tegye ezt a ködös olvasmányt. Nem csoda, hogy végül a Bibliától az ír legendákon keresztül az ősi kelta históriákig mindent felölelt, ami magyarázatul szolgálhatott a szinte átláthatatlannak, megfejthetetlennek tűnő cselekedetekre, képekre, mellékmondatokra. Folyamatos képi háttéranyaggal szolgált, hogy még áttekinthetőbbé és érdekesebbé tegye előadását. Másfél óra folyamatos ismertetés után már kérdésekre alig maradt idő, de igazából fel sem merülhetett volna, mert olyan „laktató” volt a téma részlegessége, hogy a legtöbb feltehető kérdésre már előre kaptunk választ.
   Sajnos a meghívott osztályok diákjainak jó része még nem olvasta a művet, így az előadás számukra kicsit „in medias res”- szerű első találkozás volt, de a fiatalok bevallása szerint az előadás többüknek felkeltette az érdeklődését, és fontolgatják a mű alapos elolvasását, hogy ők is megértsék azt a csodát, amiről Pincés István olyan lelkesen áradozott.

Blanár Levente (13. A) 2012. február 24.